2010. szeptember 24., péntek

Új Díjat kaptam!


Elmondhatom én is, hogy érdekes, nem megszokott napom volt. Amellett, hogy elkéstem ma reggel festészet óráról (ami miatt a tanárnő egy kicsit haragos lett, ahogy észrevettem), forgalmi dugó miatt és ha igazán őszinte akarok lenni, azért is mert elaludtam... hihi... délután elkapott egy párszor a röhögőgörcs, amin kedves grafikás társaim jól mulattak. Gyalog jöttem haza. Fülcsit is vettem magamnak, amibe "szerelmes" lettem első látásra. Bronz angyalszárnyak! Gyönyörűek.
Nem beszélek félre tovább. Jön a lényeg. Kedves Édesapám megtisztelt egy Blogger Díjjal! Nagyon Szépen Köszönöm! Puszi!

Jön a kedvenc részem :)
  1. Meg kell köszönni. 
  2. A logót ki kell tenni a blogomra.  
  3. Be kell linkelnem, akitől kaptam.
  4. Tovább kell adnom 7 embernek.
  5. Be kell linkelnem őket. 
  6. Megjegyzést kell hagyni náluk. 
  7. El kell árulnom magamról 7 dolgot.
Köszönöm nagyon szépen Apuci, hogy gondoltál rám is! 
Egy kicsit magamról:
  1. Fekete macska voltam előző életemben.
  2. A mostani macskám éjjelente a párnámon alszik, én meg a párna alatt.
  3. Mindig is akartam egy beszélő papagájt (mintha én nem lennék eléggé nagyszájú :)
  4. Úgy gondolom, hogy a képzelőerő az alapja mindennek.
  5. Annak ellenére, hogy fekete macska voltam, most eléggé szerencsésnek érzem magam.
  6. Nálam a sikerélmeny igazán akkor kezdődik, amikor a befogadó megdöbben.
  7. Szerintem, néha a felhőkön ülni nem rossz dolog.
És akiknek továbbadnám sok-sok szeretettel:
  1. Edit Gyöngyékszerei
  2. Ági Gyöngyékszerei
  3. Csillagporta
  4. Lakota Mágia
  5. Krittigyöngy
  6. Mandala Drótékszerei
  7. Anikó Gyöngyszerelem

2010. szeptember 23., csütörtök

Emerald Lady

Eltelt egy (jó) kis idő amióta írtam... uhm... meg tudom magyarázni! Egy kis hegy alatti abrakolás: házi olvasmány, festészetből önarckép és egy kis tekergés míg szép az idő, míg tart a vakáció; és amikor a vakáció is lejárt, kezdődött a suli (barátnőm, Kinga erre azt mondana, hogy "micsoda információ"). Suli, 12. osztály, megváltozott szinte az összes tanárunk, így ehhez is hozzá kellett szokjunk. Hivatalosan nincs osztályfőnökünk sem, hogy miért nem igazán értettem, de ez nem is fontos. Ami fontos az az, hogy nemcsak az ékszereimet, hanem más alkotásaimat is feltölteném ez után. Végül is így indult a blogom és meg is ígértem, hogy más is lesz, nemcsak ékszer.

Ez a legutóbbi munkám. Imádom a színét :)